Mit jelent a NAS betűszó?
Network-Attached Storage, azaz hálózatra kapcsolt adattár, fájlszintű adattároló szerver (wikipedia). Tipikusan CIFS (samba) és NFS protokollokat használ a megosztásokhoz.
Vannak kész, dobozos termékek, amiket leveszel a polcról, teszel bele HDD-t/SSD-t, és pár perccel később már használhatod is.
Mit használok én?
Mint szinte mindenben, ebben is saját magam épített NAS-t használok.
Miért jobb a DIY NAS a boltban kaphatóknál?
A teljesség igénye nélkül:
- lényegesen olcsóbb a HW/SW, ha magam rakom össze
- a saját igényeimre tudom szabni, olyan képességekkel is fel tudom ruházni, amit a bolti eszközök nem tudnak
Miért rosszabb a DIY NAS a boltban kaphatóknál?
- nálam nem szempont, de a dobozos NAS-ok szebbek, kisebbek, kevesebbet fogyasztanak
- szükséges hozzá megfelelő szakértelem és idő
Mi volt az 1. NAS-om?
Nehéz felidézni, talán 2007-ben szereztem be egy törött kijelzős, 700 MHz-es Celeron processzoros Toshiba laptopot. Kijelzőre nincs szükség, cserében olcsón hozzá jutottam (5’000- Ft.). Vettem bele egy 250 GB-os HDD-t (ez volt a kapható maximum kapacitás IDE laptop diszknél akkoriban). Emlékeim szerint 256 MB memória volt benne. Majd, amikor kinőttem a diszket, vettem egy USB 2-es PCMCIA kártyát, és arra rádugtam egy 2 TB-os külső diszket. 10/100-as LAN portja volt, ami akkoriban bőségesen elég volt.
Szoftveresen ez még eléggé szerény képességű volt, csak samba, NFS, rsync protokollokat támogatott, és egy konzolos torrent klienst futtatott (rtorrent). Az OS az aktuális Debian stable volt.
A kliens szám is szerény volt akkoriban, csak a buta TV-re kötött media player (Asus O!Play), az asztali gépem, és a netbookom volt hozzá csatlakoztatva. A gép hatalmas előnye volt a passzív hűtés, azaz csak akkor pörgött (és zúgott) a ventilátor, ha arra feltétlen szükség volt. Ezt pár évig használtam, 2014-ben váltam meg tőle egy tábla csokiért 🙂 .
Saját fotót nem találtam róla, elvileg így nézett ki:
Mi volt a 2. NAS-om?
A korábban emlegetett netbookom idővel kevés volt az asztali Linuxom futtatásához (Fedora), ezért adta magát az ötlet, hogy erre cseréljem le a NAS-omat.
Előnyei:
- nincs bekerülési költség, eleve sorsoláson nyertem a netbookot
- 1536 MB RAM
- sokkal gyorsabb CPU
- gyárilag USB 2.0 portok
- SATA diszk belül, lecseréltem SSD-re
- az ATOM processzornak kisebb is volt a fogyasztása
- hibátlan kijelző (bár ez is csak a telepítés idejére kellett)
Az oprendszerre nem emlékszem, vagy Debian, vagy CentOS került rá. A támogatott protokollok maradtak, erre már került web és adatbázis szerver is. Fogalmam sincs, meddig használtam, mire felváltotta a 3. NAS. Azóta a szekrényben pihen, az akku nagyjából kuka, a gép működik, de az 5 éves mobilom is kenterbe veri 🙂
Mi volt a 3. NAS-om?
2011-ben vettem egy HP Proliant Microserver N36L-t, ez már sokkal komolyabb gép volt, mint a korábbi laptopok, 1 GB ECC rammal érkezett, fokozatosan lett bővítve 8 GB-ra. Első körben 3 db 1,5 TB-os HDD került bele, szoftveres RAID5-be szervezve. A végére már 4 db 3 TB-os HDD tárolta az adatokat szintén RAID5-ben. Az oprendszere CentOS 6 volt, majd később CentOS 7. Szoftveresen mindent tudott, mint a korábbiak, a képességei bővültek, pl központi loggyűjtő (rsyslog), OpenVPN. Ezen már futottak virtuális szerverek is (KVM), főleg emiatt kellett a memória bővítés. A processzora az AMD Athlon II-es alacsony fogyasztású, 2 magos, 1300 MHz-es modellje volt. A hálózat felugrott 1000 Mb/s-ra.
Élt 9 évet (ez volt eddig a leghosszabb), alaplap hiba miatt kényszerültem a cseréjére. Sajnos a gyári alaplap eszméletlenül drága, és mivel nem szabványos, így a cseréje felejtős.
Mi a jelenlegi, immár 4. NAS-om?
2020. májusában szert tettem a jelenlegi gépemre, ami egy HP Compaq 8200 Elite Microtower PC. Ez egy irodai asztali gép, amit feltöltöttem 16 GB memóriával, a 4 HDD jött a korábbi gépből, került bele 2 db SSD is, amit egy PCIe kártya lát el a szükséges SATA portokkal. Annyi változott, hogy az egyik diszk bedöglött, azt már egy 6 TB-os modellre cseréltem. Ebben egy Intel(R) Core(TM) i5-2400 CPU @ 3.10GHz található, ez már 4 magos (4 szálas), sokkal erősebb, mint a korábbi NAS-okban található CPU-k. Bár többet is fogyaszt. Az oprendszer CentOS 7 lett, mindent tud, mint a korábbi, ám kibővült a képessége a dockerrel, git szerverrel, zabbix monitoringgal, stb. Néhány beállítás már ansible-playbookból került beállításra. Az lenne a cél, hogy elérjem a 100%-ot…
Kliensek szempontjából is nagy változás állt be, már 4 laptopot, 1 asztali gépet, 2 TV-t, 3 mobilt, 1 tabletet szolgál ki.
Ha már a fogyasztás szóba került, idle módban, amikor minden VM/konténer fut, de nem végez CPU igényes feladatot, 45-50W-ot zabál, ez nem olyan rossz, de lehetne belőle faragni, erről fog szólni a következő projektem.
A gép hátrányai:
- egyedi alaplap méret, ráadásul a „rossz” oldalon, így nem tehető bele boltban kapható szabványos alaplap
- egyedi tápegység, nem rendelkezik szabványos csatlakozókkal, így nem használható fel szabványos alaplaphoz
- még nincs benne USB3
Mi lesz a következő NAS?
A low budget terv az, hogy egy feleslegessé vált laptop lesz az alap, ami csak 1 db M.2 nvme porttal rendelkezik. Mivel a meglévő merevlemezeimet továbbra is szeretném használni (nem szeretnék lemondani a redundanciáról), ezért vettem hozzá egy olyan M.2 kártyát, amin 5 db(!) SATA3 port van. Már csak annyi feladat van hátra, hogy tápot készítsek a diszkekhez. Ehhez is megvannak az alkatrészek, csak össze kell rakni. A régi házba fogom beletenni. Mivel 6 lemezem van most, az egyik külső USB3-as dobozba fog kerülni. A laptopban lévő i5-8350U processzor erősebb, mint a mostani NAS procija, és lényegesen kisebb fogyasztású (95W TDP vs 15W TDP).